Az elmúlt hetekben a küldetésem az volt, hogy egy vallás tanításaiba, filozófiájába egy pici bepillantást nyerjek. Emiatt az őrületbe kergettem a környezetemet, akikkel megosztottam kutatásaim eredményeit, illetve akiket folyton istenről, a boldogságról, az élet értelméről kérdezgettem. Meglepődtem, mert sokak hisznek a lélekvándorlásban.
Pontot tettem a témakör egészére Popper Péter: Van ott valaki? című könyve elolvasása után. Levontam azt a következtetést, hogy az embernek szüksége van valamire, amiben hihet. Idézeteket akartam írni a könyvből, amely a valláspszichológia alapján íródott, de nem hoztam magammal. Nagyon okos kis írás, ajánlom mindenkinek. Nem foglal állást, hogy van-e felsőbbrendű lény, vagy nincs, vagy hogy helyes-e hinni vagy sem. Mégis imával fejeződik be. Leírta, hogy az ember nem akar értelmetlenül szenvedni. Ez igaz. Mi értelme lenne? :-)
Én abban hiszek, hogy az létezik, amit igazságnak elfogadunk. Ha azt képzeljük, hogy sikerül valamit elérnünk, és hiszünk benne, és teszünk érte, csodákra vagyunk képesek. De erősen hinni nehéz.
Utolsó kommentek